Mindig különös bája van annak, ha valaki a tanult szakmájának nem tudásával bőg le, főként, ha nagy nyilvánosság előtt. Ezért figyelemre méltó minden egyes húzás, amellyel a fideszes fiúk a jog különböző területein buknak meg. Itt van az első.
Illetve szintén érdemes felidézni azt a jobbos vinnyogást és (mű)felháborodást, amelyet a papagájkommandó művelt annak idején, amikor az MSZP-SZDSZ kormány egyik(-másik) jogszabálya elbukott az AB előtt.
Az persze már más kérdés, hogy ez a döntés egyrészt nehezen kommunikálható - a Fidesz el akarta venni a tolvaj szocialisták jogtalan pénzét, de az AB azok mellé állt -, másrészt a Fidesz majd úgyis megpróbálja más módon végrehajtani ezt az ötletet (is).
* * *
Forrás: index - Az AB elmeszelte a 98%-os adót
A Fidesz kormány egyik első intézkedésével visszamenőleg vetette ki a közszolgák 2 millió forint feletti végkielégítéseire a sarcot. A passzus alkotmányellenesnek találtatott, ez az új kormány első olyan intézkedése, amely egy jogi fórum előtt megbukott.
Alkotmányellenesnek nyilvánította az Alkotmánybíróság (Ab) a 98 százalékos különadót és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a szabályt, ami visszamenőlegesen is 98 százalékos adót írt elő a közszolgák 2 millió forint feletti végkielégítésére, szabadságmegváltására.
A Fidesz-kormány egyik első adóintézkedése volt, hogy a parlament jóváhagyásával büntető jellegű adót állapított meg [1] a közszférából távozók egyes jövedelmeire. A nyáron kihirdetett törvény úgy rendelkezett, hogy a 2010. január 1-je után munkahelyükről távozott közalkalmazottak, köztisztviselők kötelesek végkielégítésük, szabadságmegváltásukért kapott jövedelem után 98 százalékos adót leróni, ha az meghaladja a 2 millió forintot. (A kétmillió forint feletti részből tarhattak meg 2 százalékot.)
Mint lapunk megírta [2], a passzus azon része állt leginkább ingatag lábakon, amely visszamenőleg, a múltban szerzett jövedelmekre is adókötelezettséget állapított meg. Hogy kivédje a támadást, a kormány az alkotmányt is módosíttatta [3]: beleíratta a parlamenttel még a 98 százalékos adó megalkotása előtt, hogy a „jó erkölcsbe ütköző módon juttatott” jövedelmekre a mindenkori kormány belátása szerint tetszőleges közterhet vethet ki. A jelek szerint azonban mindez nem semlegesítette az alkotmányos aggályokat.
A kormány mindent elkövetett egyébként, hogy a törvény mielőbb hatályba léphessen. Mivel a törvény elfogadása idején még Sólyom László volt a hivatalban levő köztársasági elnök, a korábban tervezett menetrendet felrúgva [4] pár nappal eltolták a parlamenti végszavazást, majd Schmitt Pál házelnök kivárta [5] az egyébként jogszabály biztosította 15 napot az államfőnek történő megküldésre és csak az utolsó nap továbbították a köztársasági elnöki rezidenciára a törvényt (az általános gyakorlat szerint ez példátlan, a törvény az elfogadását követő 4-5 nappal jellemzően odaér a köztársasági elnökhöz). Így sikerült elérni, hogy Sólyom már ne véleményezhesse alkotmányossági szempontból a jogszabályt, mire a törvény a Sándor-palotába érkezett, már Schmitt Pál volt az államfő, aki még előzetes normakontrollra sem külte a jogszabályt, hanem azonnal aláírta.
Az Ab mellett Brüsszellel is lehet még ütközés
Bár azonnal felmerültek jogi kérdések a nyáron elfogadott bankadóval kapcsolatban is - a terhet a tavalyi mérlegfőösszeg után kell fizetnie a pénzintézeteknek, azaz egyfajta visszamenőlegesség itt is tetten érhető - végül egyetlen bank sem támadta meg a törvényt az Ab előtt. Információink szerint egy magánszemély megtette ezt, így a testületnek foglalkoznia kell majd az üggyel.
Egyelőre nem tudni, hogy a bankadó hosszabbítását megtámadja-e valaki: egyrészt újra a visszamenőlegesség kérdése lehet aggályos - jövőre is a 2009-es, így utólag nyilván megváltoztathatlan mérlegfőösszeg után kell fizetni, miközben adott esetben egy bank tevékenysége, piaci helyzete jelentősen változhatott. Másfelől felmerül, ahogy az egyelőre szintén nem támadott válságadóknál [6] a jogbiztonság, a kiszámíthatóság követelményének sérelme [7] is: már az idei évre kivetett bankadó esetében is tény, hogy az üzleti év közepén született meg a törvény, az pedig, hogy nyereségét illetve a válságadó összegét befektethette, elkölthette, felélhette az a cég, mely októberben tudja meg, hogy az idei évben még akár milliárdos teher vár rá, teljesen nyilvánvaló.
A kormány egyes intézkedéseit viszont nem az Ab, hanem az Európai Unió meszelheti el. Az uniós tárgyalódelegáció már a nyáron jelezte: aggályos, az uniós joggal ütközhet a pálinkatörvény [8], illetve Simor András jegybankelnök fizetésének csökkentése is. Mindkét ügy könnyen az uniós bíróságon köthet ki, a jegybanki fizetések ügyében - ezek kapcsán az Európai Központi Bank egyértelműen állástfoglalt arról, hogy a törvény sérti a jegybanki függetlenséget - az EU Pénzügyi és Gazdasági Főigazgatósága levélben szólította fel törvénymódosításra [9] a kormányt, de Matolcsy György válaszában ezt elutasította [10].
