Ugyanaz az ugyanaz - nem ugyanaz

Forrás: index - Répássynak 158 négyzetméteres lakást bérelnek 

Forrás: index - Honvédelmi takarítónők Gubcsi Lajos házában

Családi vállalkozássá változtatta a HM kommunikációs cégét Gubcsi Lajos. A Zrinyi Média Kft. előző vezetését bűnszervezetnek nevező igazgató nyár óta két saját könyvet adott ki új munkahelyén, és régebbi publikációit is a cég segítségével terjeszti. Nemrég videóriportot is készíttetett a Magyar Művészetért Szoborkertben lezajlott „Attila király” lovas szobor avatójáról, azt azonban elfelejtették jelezni, hogy a helyszín valójában Gubcsi saját kertje volt.

„Pénzmosoda voltunk az előző miniszter idején, az igazgató volt a mosónő; nagy pénzek áramlottak keresztül rajtunk” – nyilatkozta Gubcsi Lajos a HM kommunikációs cégéről, a Zrínyi Média Kft.-ről. A nyáron kinevezett igazgató azt állította, a Zrínyi Média az előző kormány idején a „miniszter kabinetjéig felnyúló” „bűnszövetkezetként” működött.

Gubcsi azt is mondta a Duna Televíziónak adott exkluzív interjújában, hogy a váltás óta milliókat spórolt meg a cég működésének átalakításával. Azt már nem említette, hogy a honvédelmi tárca kommunikációját bonyolító Zrínyi Médiánál az általános kormányzati létszámstop ellenére a 2010-es, negyven főt alig meghaladó létszám mostanra hatvan fölé emelkedett, és főként az ő személyes ismerősei kaptak szerződést.

Az Orbán-rajongóvá átvedlett egykori KISZ KB-tag [1] az elmúlt hónapokban ráadásul teljesen családi használatra hangolta át a Honvédelmi Minisztérium százszázalékos tulajdonában levő céget. A cég Kerepesi úti központjában állandó vendégek lettek az ügyvezető gyermekei, sokszor az állománygyűlések is jelenlétükben zajlanak. A cég is Gubcsi munkái körül forog, idén két könyvét is kiadta több ezer példányban. A cég gondozásában külön magyarul és angolul publikálták az 1000 [2]–1100 évvel ezelőtt... című könyvet [3]. A cégvezető írása a Zrínyi Média weboldalán, a honvedelem.hu-n olvasható digitalizált változatban.

A honlapon olvasható híradások szerint a Zrínyi Média az ő ügyvezetése alatt indította el a „könyvvonat” nevű adományozó projektet, ami szintén jól jött az igazgatónak. A HM-cég a projekttel a számos hazai, erdélyi és felvidéki településre vitt a katonai kiadó régi kiadványaiból, és a csomaghoz több ezer darabot mellékeltek Gubcsi régebbi könyvéből. A sorozat sokadik, állomásán, Kiskunfélegyházán [4] tavaly decemberben például kétszázötven tanár, tanító kapott karácsonyra „tiszteletpéldányt” az Egy kun Budán és Pesten című „élet-, kor- és közrajzi regényből”. A könyv, amelyet időközben a honvédség összes alakulatánál is terített a szerző, nagy népszerűséget vívott ki magának a katonák körében önéletrajzi jellegű szexuális jeleneteivel (72-73. oldal) [5].

A honvedelem.hu számolt be arról [6] is, hogy a Magyar Művészetért Szoborkertben felavatták „Attila hun király” bronz lovas szobrát. Az ünnepségen Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Hende Csaba honvédelmi miniszter is részt vett, és megjelent számos tábornok, ezredes, polgármester, művész, mecénás, valamint a határon túli magyarságot képviselő személy is. Az eseményről a cég híradószerű videóbeszámolót készített, de sem a cikkben, sem a filmben nem tüntették fel, hogy az ünnepségnek a Gubcsi család adott otthont, és a 10-15 milliót érő szobrot XXII. kerületi házuk kertjében állították fel.

Információink szerint a december 10-én tartott rendezvényen a Zrínyi Média alkalmazottai szolgálták ki a VIP-vendégeket, másnap pedig Gubcsi a HM alkalmazásában álló takarítónőket küldött ki a szoborkertbe és a fogadás helyszínéül szolgáló saját lakásába, hogy tüntessék el a résztvevők által hagyott rendetlenséget.

A Duna tévés interjút az MSZP közleményben támadta „képtelenségnek és valótlanságnak” nevezve az egykori KISZ-vezető állításait. A Zrínyi Média ügyvezető igazgatója múlt csütörtökön válaszolt [7], hangoztatva, hogy ami az interjúban elhangzott, az „képes, való és igaz”.

Gubcsi azzal érvelt, az MSZP nem teszi jól, ha „most odaáll védeni a múltat, a múltját, a gyanús ügyleteket". Név szerint Fapál László volt államtitkárt és a kétmillió forintnyi csúszópénzzel leleplezett Wieszt Jánost említette, aki néhány hónapig műszaki-gazdasági igazgató volt a cégnél. „Most elmegyek lemosni a Zrínyi nevet, más pénzt mos, én ezt mosom. Nem hiszem, hogy viszontlátásra, MSZP” – írta közleményében Gubcsi. A Zrínyi név megtisztogatása azonban a jelek szerint nem megy zökkenőmentesen. Pénteken ugyanis azonnali hatállyal kirúgták a HM helyettes államtitkárát [8]. Tóth Zoltán József a nol.hu szerint több ügyben megvezette Hende Csaba minisztert, így a Zrínyi Médiával kapcsolatos feljelentések sem voltak kellően megalapozottak.

Forrás: index - Járai cége BKV-tendert nyert

A CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. biztosítja a Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV) Zrt. dolgozóit, miután megnyerte a BKV közbeszerzési tenderét - jelentette be a biztosító társaság a BÉT honlapján.

A BKV befektetési egységekhez kötött élethosszig tartó életbiztosítás nyújtására írt ki gyorsított tárgyalásos közbeszerzési eljárást legfeljebb a társaság teljes munkavállalói létszámára, mintegy 12 ezer főre vonatkozóan 2010. november 30-án. A szerződés megkötésére a jogszabály szerinti szerződéskötési tilalmi időszak utolsó napját (2011. február 23.) követően kerülhet sor a tájékoztató szerint.

 

Forrás: Gulyásdemokrácia blog - Álszentség

Emlékezhetünk még, a nyáron hatalmas hírveréssel beharangozta a kormány, hogy most majd az állam magán kezd el spórolni, lecsökkentik a pártok támogatását tizenöt százalékkal. Meg is tették, ahogy azt kell. Mert ez így milyen korrekt a nyolc évig senyvedő néppel szemben, de bezzeg a gonosz gyurcsányisták-bajnaisták csak a pártokat voltak képesek tömni a pénzzel. Fujj.

Az megvan, hogy most egy utolsó pillanatban benyújtott költségvetési módosítóvalaz egész párttámogatást visszavitték a régi szintre?

És ezt a szépséget ma délelőtt meg is szavazták. Hát akkor ezt így hogy?

Álszentség? Ugyan, pártunk és kormányunk genetikailag képtelen az olyanra. De azért szép belegondolni, hogy amekkora dérrel-dúrral meghirdették a csökkentést a nyáron, ugyanakkora sunnyogással csempészték most vissza a régi számokat, valahol a sötétben, legfeljebb azért nem a kertek alatt, mert olyan nincs a Kossuth téren, de mondjuk a metró és a szobrok közt eldugva. Aztán meg is szavazták, jóval több, mint kétharmaddal, csupán nyolc elempés tartózkodása mellett, mert hát szép dolog a spórolás, de még szebb a pártkassza.

És vajon mit hittek? Hogy nem fogjuk észrevenni?

 

Forrás: index - Kontrát Károly lánya felel Schmitt kínos alkotmányjavaslatáért?

(Még, még, még, ennyi nem elég: Michael Knight - Egy helyesírási gikszer margójára)

A Vasárnapi Hírek úgy tudja, a köztársasági elnök hibáktól hemzsegő alkotmány-javaslatát a felterjesztési osztály 25 esztendős, friss diplomás vezetője írta. A felterjesztési osztály vezetőjéről van szó a lap szerint, aki nem más, mint Kontrát Károly belügyi államtitkár lánya.

Az államfő kommunikációért felelős hivatalvezetője a hét közepén azt mondta [1]: sem Schmitt Pál, sem ő nem látta korábban azt a hibákkal teli javaslatcsomagot, amelyben arról volt szó, hogy az államfő szerint mit lenne fontos beleírni az alkotmányba. Az elnöki hivatal honlapján ma is fenn van [2] az a tájékoztatás, miszerint a tudtuk nélkül került nyilvánosságra egy "jószándékkal is dolgozatnak nevezhető anyag".

A dokumentumban arról volt szó, hogy Schmitt szerint jövő tavasszal mit lenne fontos beleírni az alkotmányba. Helyesírási hibák és félreértések voltak a magyar nyelv védelmét [3] hangsúlyozó írásban, a tartalmi hibák közül is kirívó volt például, hogy az evangélikus egyházalapító Luther Mártont reformátusnak nevezték. A dokumentum az alkotmány-előkészítő eseti bizottság honlapjára került fel, de miután sorban jelentek meg az annak hibáival foglalkozó írások, eltávolították onnan. [4]

Az elnöki hivatal nem nevezte meg a botrány okozóját. A Vasárnapi Hírek információi szerint [5] "a köztársasági elnök hibáktól hemzsegő alkotmány-javaslatát a felterjesztési osztály 25 esztendős, friss diplomás vezetője írta, aki egy fideszes államtitkár lánya.” A hivatal honlapjáról [6] kiderül: a felterjesztési osztály vezetője az a 25 éves Kontrát Nóra, aki Kontrát Károly fideszes országgyűlési képviselőnek, a belügyminisztérium parlamenti államtitkárának a lánya. Kontrát Nóra az egyik közösségi oldalon közzétett adatai szerint az ELTE ÁJK-n, illetve a vilniusi Mykolas Romeris Universityn végezte felsőoktatási tanulmányait.

Forrás: ForintBlog - A kormány már megint szétver valami értékeset

Van valami elszomorító, hogy milyen módszeres ostobasággal veri szét a kormány a köztársaság intézményeit. Az Alkotmánybíróság ügyéhez legalább olyan nagyágyút rendeltek, mint Lázár János, de még a nyugdíjpénztárakra is jutott egy olyan másodvonalbeli dilettáns, mint Selmeczi Gabriella. A Költségvetési Tanácsnak (KT) még ennyi sem jár, mert ugyan Domokos László elvileg ÁSZ-elnöknek néz ki, de hát azért mindenki tudja róla, hogy valójában mégis csak egy békési mutyipolitikus, aki szakmányban nyúlta le az őt nem megillető képviselői költségtérítéseket, és érdekes alapon osztogatott jutalmakat. Most pedig rácsatlakozott az ügyre még egy járadékvadász, Varga József képviselő is, aki a KT teljes éves büdzséjét csoportosítaná át a Magyarországi Cigányokért Közalapítványnak, ha egyszer már a KT-re nincs szükség. Találós kérdés: vajon 2000-től ki a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány elnöke?

Azt régóta tudjuk, hogy a Fidesznek nincs ínyére egy olyan Költségvetési Tanács, ami érdemi munkát is végezne. Nekik megfelelne három bólogató is, aki úgysem tudná alátámasztani hitelesen számokkal, hogy esetleg éppen mégsincs kedve bólogatni. Ráadásul mostanában már azt is tudjuk, hogy a kormánynak úgy általában sincsenek ínyére az intézmények, köztársasági elnöknek megteszi olyan, akinek az alkotmányosságról fogalma sincs, ÁSZ-elnöknek meg olyan, akinekintézményvezetőként az új alkotmányhoz annyi hozzáfűznivalója van, hogy legyen benne a Szent Korona. Végül is minek nekünk hiteles intézményeken alapuló demokrácia, a vezetők a fontosak. Az angolszász mintát elfújta a keleti szél.

Na de az általános fanyalgás helyett térjünk vissza a Költségvetési Tanácshoz, mert igen tanulságos, ahogy formálódik az intézmény kinyírásának a terve. Domokos László egy hete pengette meg, hogy kérdéses, szükség van-e ilyen intézményre. Erről persze lehetne folytatni egy értelmes vitát is (bár szerintem mai közállapotainkat nézve nem kétséges, hogy egy ilyen mandátumú intézmény a közjót szolgálja), de Domokos érve már akkor mindent vitt: válságkormányzásból vissza lehet térni a normális kormányzásra, ami ebben az olvasatban a Költségvetési Tanács megszüntetését is jelentheti.

Egy blogposzt nem alkalmas arra, hogy a költségvetési intézmények funkcióin, jelentőségén rágódjunk, de az még józan ésszel is belátható, hogy egy olyan szervet, ami a fiskális stabilitáson őrködik, nem akkor kell létrehozni, amikor baj van, és nem akkor kell megszüntetni, amikor valaki azt hiszi, hogy már nincs gond. (Főleg nem akkor, amikor olyasvalaki hiszi ezt, aki amúgy szintén az állami gazdálkodást felügyeli, de nem lát előbbre két hétnél.) Persze Domokos csak az ÁSZ részére akarja lenyúlni a stábot és a melót, ez végül is érthető. De az is, ha nem repes a szívünk, amikor egy gittegylethez kerülnek fontos funkciók.

És most már nem csak a feladatra, presztízsre vágyók ugranak a koncra, hanem a KT pénzére is megvan a jelentkező. Varga József fideszes politikus 825,5 millió forintot vonna el a költségvetést vizsgáló független állami intézmény jövő évre vonatkozó 835,5 millió forintos előirányzatából. Tízmillió azért megmaradna, ami kb. a tanács helyének sóval való behintésére elég. A többi meg egy olyan szervezethez vándorolna, aminek 2000-től az elnöke maga a módosítást javasló képviselő. Ő már csak tudja, milyen jó helyen lenne ott az a pénz.

Hát így állunk most, a továbbiakban még számos méltatlan szituációt látunk a lelki szemeink előtt, amikor a majd például a fiskális szabályok világszerte egyik legnagyobb elismertségű szakemberét néhány opportunista politikus oktatja majd arról, hogy miért jó, ha a bizonytalan teljesítményű gazdaságpolitika szétveri a hitelességét esetleg erősíteni képes intézményeit.

 

Forrás: Véleményvezér blog - Adók személyre szabva

Vajon tényleg komolyan gondolja a kormány, hogy minden jelentős ügyben ő fogja egyenként eldönteni, hogy ki fizet és ki nem?

Lassan hozzászokik az ember, hogy a költségvetéssel kapcsolatos törvényjavaslatok minden egyeztetés nélkül, látszólag a semmiből bukkanak elő. Végülis minek is ilyesmivel pepecselni, ha egyszer a miniszterelnök szerint is csak a következő évtized múlik rajta.

Tegnap azonban sikerült a Matolcsy-minisztériumtól megszokott rögtönzések háttérzajából is kicsúcsosodót alkotni. Történt ugyanis, hogy a kormány gyakorlatilag elkezdett személyre és vállalatra szabott adókat, illetve kivételeket alkotni. Persze, ez sem teljesen nóvum, mert az azóta tőzsdére ment CIG Pannónia kapcsán már tettek ilyesmire kísérletet, de akkor ez a közfelháborodáson még elbukott.

Egy érdekes kivétel

A bankadó eredeti szövege alapján a fizetendő adó a bankok által kezelt eszközökkel arányos. Ez azt jelenti, hogy az adó megállapításánál nem az számít, ki milyen nyereséges, hanem, hogy ki mekkora. Véletlenül úgy alakult, hogy az OTP Bank lett volna ennek az igazi nyertese, ugyanis magas nyereségarányának köszönhetően profitjának lényegesen kisebb részét kellett volna különadó formájában befizetnie, mint a kevésbé nyereséges többi nagybanknak.

Azonban az OTP mellett voltak mások is, akik relatív haszonélvezői lettek volna ezen elvnek, és úgy tűnik, a többi haszonélvező valamiért nem tetszett a kormánynak. Egy tegnapi törvényjavaslat alapján ugyanis az, aki túl jól járt az előző szabályok alapján, vagyis nyereségarányosan „túl” keveset adózott volna, annak jövő évtől a profit 30%-át egy újfajta különadó formájában kell majd befizetnie.

Persze nem mindenkinek! Van ugyanis egy további passzus is, mely kimondja, ha egy magyarországi banknak EU-s leánybankjai vannak, akkor az azokkal lebonyolított tranzakciók csökkenthetik a szóban forgó új adó alapját. Nem tudjuk pontosan, mire is gondol itt a jogalkotó, de ez eléggé úgy néz ki, mint egy szándékosan nyitva hagyott kiskapu. Nekünk úgy tűnik, hogy az új típusú adó áldozatai közül valahogy éppen az OTP Bank tudja majd ezt a leginkább kihasználni – ez azonban nyilván ismét csak a véletlen műve.

És még egy érdekes kivétel

Ennél is látványosabb, hogy egy szintén tegnapi törvényjavaslat alapján Szász Károlyra nem vonatkozna a 98%-os különadó. Ugyanis azokat a végkielégítéseket és felmondási időre járó béreket, amelyeket 2005. január elseje előtt megszűnt munkaviszony miatt a bíróság ítélete alapján csak később fizettek ki, nem terheli a különadó.

A módosító pontosan ráillik Szász Károlyra és Sáray Évára, a pénzügyi felügyelet 2004-ben elmozdított elnökére és elnökhelyettesére, akiket a második Orbán-kormány helyezett vissza a PSZÁF élére. Szász Károly 2000 és 2004 között vezette a pénzügyi felügyeletet, de 2002-ben összetűzésekbe keveredett az MSZP-SZDSZ kormánykoalícióval. Azzal vádolták Szászt, hogy a Fidesz befolyása alatt áll. A viszony 2003 nyarán, a brókerbotrány kitörése után mérgesedett el (a botrány kirobbanása után Szászt gyanús körülmények között megverték), és végül a kormány a lex Szász néven elhíresült törvényjavaslattal 2004. május 18-án a PSZÁF átszervezésével leváltotta Szász Károlyt és Sáray Évát.

(Forrás: Hírszerző)

A Véleményvezér úgy gondolja, hogy Szász Károly végkielégítése teljesen jogos és megérdemelt volt – de ugyanígy könnyen lehet, hogy számos más személyé is. Ők azonban Szász Károllyal ellentétben nem olyan szerencsések, hogy külön paragrafust szenteljenek a problémájuknak, így aztán az ő pénzüket az állam most egész egyszerűen ellopja.

Kormányzás kivételezésekkel

A kiskereskedelmi láncokra kivetett különadó még nagyjából valamennyi hazai kiskereskedőnek kedvezett, és az energiaipari különadó kapcsán kiadott utólagos felmentések is egyszerre több hazai vállalkozásnak adtak versenyelőnyt. A mostani, új szabályok azonban már konkrétan csak egy-egy intézményre és személyre vannak szabva.

Vajon tényleg komolyan gondolja a kormány, hogy minden jelentős ügyben ő fogja egyenként eldönteni, hogy ki fizet és ki nem? Tényleg elhiszi, hogy a gazdaságpolitika, vagy éppenséggel bármilyen szakpolitika végső soron csak egyszerű személyzeti döntések összesége? Tényleg azt hiszik, hogy a világgazdasági válsággal a nyugati piacgazdaság elmúlt kétszáz évének minden tanulsága érvényét veszítette?

Forrás: index - Fidesz-rendezvényszervező szervez az államnak is

Egymilliárdos keretből szervezheti az állami ünnepségek programjait jövőre a Hungarofest Nonprofit Kft., amelynek egyik igazgatója a Fidesz-rendezvények fő koordinátora, Varga Szilvia. Varga fideszes delegáltként nemrég bekerült a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumába is.

Az idei 653 millió forint helyett jövőre egymilliárdot költ a kormány a nemzeti és kiemelt ünnepek megrendezésére. A költségvetésben további 1,3 milliárdot különítettek el az összkormányzati kommunikációs és tájékoztatási célokra.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium kormányzati kommunikációs államtitkárságán azzal magyarázták az ünnepi keret növekedését, hogy az egymilliárd forint csak az elmúlt négy évhez képest tűnik magasnak. 2006 ősze után a Gyurcsány–Bajnai-kormány ugyanis "érthetően idegenkedett a nemzeti ünnepek szervezésétől, és minimálisra csökkentette az állampolgárokkal való találkozás, a közös ünneplés lehetőségét és az arra fordítható összeget. 2006 előtt is egymilliárd forint körüli összeggel tervezték az állami ünnepeket.”

Navracsics Tibor [1] nemzeti rendezvényekért felelős közigazgatási és igazságügyi miniszter már a nyáron bejelentette, hogy 2010. augusztus 23-tól az ünnepek szervezését, valamint a műszaki, művészeti, logisztikai és biztosítási feladatainak előkészítését és lebonyolítását a Hungarofest Nemzeti Rendezvényszervező Nonprofit Kft. végezheti. A cég a döntés után már az október 23-ai rendezvényeket is menedzselte [2], amire közel 100 millió forintot adott az állam.

A KIM érvelése szerint azért esett a választás a Hungarofestre, mert így a kormány lényegében "házon belül" oldja meg a feladatot: a vállalkozás ugyanis – a cégadatok szerint – a megszűnt Oktatási és Kulturális Minisztérium tulajdonában van, állami háttérintézménynek minősül.

A "házon belül” akár arra is vonatkozhat, hogy a fideszes kormányzat egy bevált fideszes szervezőre bízza a munkák elvégzését. A Hungarofest nemzeti rendezvényszervező divízióját az a Varga Szilvia vezeti, aki hosszú ideje irányította a nagyobbik kormánypárt és Orbán Viktor nyilvános rendezvényei – kongresszusok, évértékelők, nagygyűlések – szervezési munkáit. Vargát egy hónapja, az Országgyűlés október 11-ei ülésén beválasztották a Magyar Rádió Közalapítványból, a Magyar Televízió Közalapítványból és a Hungária Televízió Közalapítványból létrehozott Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumába is.

A Hungarofest gazdálkodását néhány hónapja még éppen a jobboldali sajtó támadta. A Magyar Hírlap szerint a cég 2009-ben a központi költségvetés különböző forrásaiból érkezett 1,5-1,8 milliárd forintból többet fizetett ki különböző tanácsadói szolgáltatásokra, mint az alapfeladatához szervesen tartozó hirdetési és propagandatevékenységre, a gazdálkodási beszámolóban ebben a sorban ugyanis csak 448 millió forint szerepelt.

A pazarlás vádjára Rubovszky Rita ügyvezető igazgató azt közölte, hogy a Hungarofest a pécsi EKF-program pr-kampánytervének kidolgozására és lebonyolítására közbeszerzési eljárásban keretmegállapodást kötött 700 millió forint keretösszeg erejéig, amelyet törvényesen használnak fel az EKF céljaira.

A kormányzati kommunikációs államtitkárság szerint a kormány nem költ többet kommunikációra, mint elődei. A fő cél, hogy a kormányzati kommunikációs költségekkel való állandó trükközések megszűnjenek. A KIM szerint a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány idején gyakran lappangó, a költségvetésben nem nevesített, illetve háttérintézményeknél eldugott kommunikációs tárgyú külsős megbízások, tenderek voltak, amelyeknek értéke láthatatlanul több százmillió forinttal növelte a kiadásokat. "2011-ben az összkormányzati kommunikációra (500 millió Ft), a lakosság tájékoztatására (800 millió Ft), a nemzeti ünnepekre (1 milliárd forint) mindösszesen 2,3 milliárd forint költségvetési keretösszeg áll rendelkezésre, és ez a valóságban sem lesz több" – írta az Index kérdésére az államtitkárság.

Forrás: index - Milliárdokat nyer a Mecsekérc a vörösiszapon

Csaknem harmincmilliárdos megbízást kapott a vidékfejlesztési tárcától a Mecsekérc Zrt. Az októberi vörösiszap-katasztrófa nyomán kell kármentesítési munkát végeznie. Az állami társaság tavalyi árbevétele a 7 milliárdot sem érte el, előző vezetője ma a katasztrófát okozó Mal Zrt. egyik állami felügyelője.

A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) nettó 29,24 milliárd forintért a Mecsekérc Környezetvédelmi Zrt.-t bízta meg a Mal Zrt. ajkai vörösiszap-tározójának gátszakadása okozta károk mentesítésével kapcsolatos feladatok ellátásával, írja [1] a Napi Gazdaság.

A céggel egyedüli ajánlattevőként, hirdetmény közzététele nélküli közbeszerzési eljárás keretében, október 27-én állapodott meg a VM, a tervezettnél 242 millió forinttal magasabb keretösszegben. A cég a munkákba 42 százalékos arányban von be alvállalkozókat - derül ki a VM közbeszerzési hirdetményéből.

A Mecsekérc korábbi vezérigazgatója, Varga József október 19-i hatállyal azért mondott le posztjáról, mert a katasztrófavédelmi kormánybiztos az állami felügyelet alá vont Mal termelésfelügyelőjévé nevezte ki. A Mecsekérc feladata egyebek mellett az iszap, a szennyezett talaj és növényzet begyűjtése, letermelése, tárolása és kezelése, tárolódepók építése, porzásmentesítés, vízminőségi és geodéziai vizsgálatok elvégzése.

A pécsi székhelyű cég tulajdonosa az MNV Zrt., a Mecseki Ércbányászati Vállalat jogutódjaként működik, környezetvédelmi, földtudományi, geotechnikai feladatok ellátásával, köztük veszélyeshulladék-tárolók tervezésével és kivitelezésével is foglalkozik. Tavaly elért 6,6 milliárd forintos nettó árbevétele egymilliárddal haladta meg a 2008-ast, nyeresége 220 millió forint volt.

A stadion húszezres lesz, a régi Nagyerdei helyén épül fel, és meg is találták azt a holland létesítményt, amelynek mintájára épül. Az Utrecht és a Twente stadionja egyaránt 24 ezres, kis módosítással hasonló épülhet Debrecenben. A létesítményben nemzetközi meccseket is lehet majd rendezni, így megszűnhet a csapat vándorlása.

„Biztosítani szeretném önöket arról, hogy a nemzetközi szabályoknak mindenben megfelelő létesítményt avathatunk rövidesen, ahol még sok örömet okozhatnak, sok felemelő pillanattal ajándékozhatják meg magukat a debreceniek és az egész közösséget, egész Magyarországot” – nyilatkozta Orbán Viktor miniszterelnök a helyi tévének.

A Bajnokok Ligájában valamint az Európa Ligában a DVSC volt az egyetlen, amelyik nem játszhatott hazai pályán, két év alatt három stadionban – Puskás, Újpest, Nyíregyháza - fordult meg a magyar bajnok. Viszonyításképpen: az évek óta tervezett FTC-stadion nagyságrendileg ötmilliárd forintból épülne meg.

A Debrecen átlagnézőszáma az egyik legmagasabb az NB I.-ben, négyezer körüli, a mostani stadion 9640 fős. A hétvégi meccsen a DVSC 3000 néző előtt verte 4-0-ra a Szolnokot.

Igazából "csak" simán update-elnem kellene a vonatkozó Országleltár posztot, de különös jelentősége van annak, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium kihátrált a nyilvánvalóan kizárólag a pénzlopásra kifundált országfotózás projekt mögül.

A hívek majd bizonyára pozitívan állítják be a történet ilyetén alakulását, kiemelve a miniszter felelősségérzetét és bölcsességét, én azonban maradok a jóval egyszerűbb megoldásnál: hiába mondta ki Orbán, hogy nem ismer könyörületet a cinizmus ellen, párttársai, alattvalói éppen a cinizmus művelésében kezdik utolérni főnöküket.

Nem lehet ugyanis máshogy nevezni azt, hogy a kiírás lefújását az erről kiadott közlemény a Mal Zrt. ajkai zagytározójának 2010. október 4-i gátszakadásával indokolja, nevezetesen, hogy amiatt a kormány veszélyhelyzetet hirdetett ki, a minisztériumnak pedig jelentős összegekkel kell hozzájárulnia a károk elhárításához.

Nemcsak sokkal hihetőbb, de valószínűelg egyenesen mag az igazság, amikor azt írja az index, hogy a nettó 4,8 milliárdos közbeszerzést nem a jövő évi költségvetés katasztrófaokozta új fejleményei torpedózták meg, hanem az, hogy kiderült róla, elképesztően túlárazták, ráadásul a kiírás módja korrupció gyanújat is felveti.

Nem baj - dehogynem baj! -, majd ellopják más úton...

* * *

Forrás: index - Ejtették a kellemetlenné vált ötmilliárdos légifotóbizniszt

A szerdai kormányülésen törölték az Országleltár projektet. Az ország légi fotózására kiírt ötmilliárdos tenderről az Index írta meg, hogy harmincszor drágább, mint az eddigi hasonló munkák, ráadásul a pályázati feltételeket éppen a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkárának régi cégére passzították.

Forrás: index - Crespo Rodrigo a tatabányai színház új igazgatója

A tatabányai képviselőtestület csütörtökön titkos szavazáson 11 vokssal Crespo Rodrigo színészt választotta meg öt évre a helyi Jászai Mari Színház, Népház igazgatójának. Crespo Rodrigo, a nagyvállalkozó Vitézy Tamás veje, jelenleg a székesfehérvári Vörösmarty Színház társulatának tagja, 2011. január 1-jétől vezeti majd a tatabányai teátrumot.

Az új igazgató, aki pályázatát a tatabányai kötődésű Balatoni Mónika dramaturggal együttműködve nyújtotta be, az MTI-nek elmondta: népszerű, szórakoztató, de nem felszínes előadásokat kínál majd. Önálló produkciókban jelennek meg a gyermekdarabok és a fiatalok színházba csábítására is hangsúlyt fektet.

Az igazgatói posztra pályázott az intézményt tíz éve vezető Harsányi Sulyom László is, akire azonban egyetlen voks sem érkezett, s aki el sem jött az ülésre. A pályázók közül Szolnoki Tibor 6 szavazatot kapott.

Schmidt Csaba polgármester (Fidesz) a szavazás előtt az ülésen elmondta, Harsányi Sulyom László többször nem éppen a város jó hírét keltette a nyilvánosság különböző fórumain, nem volt problémáktól mentes a kapcsolata a képviselő-testülettel, és a felújítás utáni első fél évben elköltötte az intézmény dologi kiadásainak 95 százalékát, amiért komoly megszorításokat kellett bevezetni a színházban.

Harsányi Sulyom László a döntést az MTI-nek nem kívánta kommentálni, azonban a HVG-nek az ülés napján megjelent számában elmondta, idén csökkent a színház állami támogatása, ám az előző évben meghirdetett bérletes előadásokat meg kellett tartani. Tavasszal nem kapták meg az előző kormány idején elnyert pályázati pénzt, majd az összeget az új tárcavezetés 34 százalékkal csökkentette.

A második kategóriás színházaknak egy évre előírt 140-ből 131 előadást tartottak az első félévben, ebből viszont 25 millió forintos adósság származott. Az az önkormányzat pedig, amely előzőleg 4 milliárd forintot költött a színház épületére, nem adott támogatást az őszi előadásokhoz, hanem azt üzente, játsszák csak a kötelező éves penzumhoz hiányzó kilencet - állította a direktor, aki a lapban kijelentette: az önkormányzat színház alatt kizárólag az épületet értette, a szellemi műhely, az alkotótevékenység, az előadások inkább terhére voltak.

A HVG írása szerint Crespo Rodrigo pályázatát a székesfehérvári teátrum igazgatójával, Vasvári Csabával és művészeti igazgatójával, Szűcs Gáborral közösen alkotta meg, és közösen is kívánja megvalósítani, kiemelt hangsúlyt fektetve a fehérvári és a tatabányai színház együttműködésére.

Forrás: index - Fazekas Csaba lett az MTVA vezérigazgatója

Fazekas Csabát nevezte ki a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatójának Szalai Annamária, a Médiatanács elnöke.

Fazekas Csaba korábban Simicska Lajos volt APEH-elnök érdekeltségébe tartozó Hung-Ister Zrt. jelenlegi s a Hír Tv egykori vezérigazgatója. Az alap a Médiatanács kezelésében lesz, de az összes vezetői jogosítványt az elnök, vagyis Szalai Annamária birtokolja, ő a vezérigazgató munkáltatója is. A pénzügyekre így csak a Fidesznek lesz rálátása, hiszen Szalai nevezi ki az alap felügyelőbizottsági tagjait is.

"Fazekas munkáját a Médiatanács elnökének irányításával végzi. Az MTVA új vezérigazgatója a Filmművészeti Egyetem produceri tanszakán végzett, 1996-tól filmproducerként dolgozott. Korábban az HBO produkciós igazgatója és a Hungexpo Reklám Rt. elnök-vezérigazgatója volt" - áll a Médiatanács honlapján közzétett közleményben.

A 98%-os különadó - akkor még csak várható - eltörlése kapcsán azt írtam az erről szóló poszt bevezetőjében, hogy "másrészt a Fidesz majd úgyis megpróbálja más módon végrehajtani ezt az ötletet (is)". Arra gondoltam, hogy majd valamilyen jogi csűrés-csavarással megváltoztatja a törvényt úgy, hogy mégiscsak el lehessen venni a csúnya végkielégítettek 2 millión felüli pénzének 98%-át.

Ez a költségvetési szempontból lényegtelen, inkább csak szimbolikus jelentőségű vadulás nem is ért volna ennél többet.

A Fidesz azonban nem tud veszíteni. Az hagyján, hogy Orbán már hétfőn tudta, mi lesz a keddi döntés - nem véletlenül kellett Stumpfhaver a testületbe -, de tegnap délutánra már kész forgatókönyvvel állt ki a nép elé Lázár János frakcióvezető, Orbán Viktor seggevége: csorbítani fogják az Alkotmánybíróság jogköreit, mert az mégis micsoda dolog, hogy az emberek akarata ellen jogászkodik egy ilyen komolykodó testület, akik nagy részét ráadásul a Fidesz rakta oda, nyilván nem azért, hogy akadékoskodjanak.

Talán van, aki még emlékszik arra, hogy a Fidesz minden egyes alkalommal diktatúrát kiáltott, amikor az AB elmeszelte az MSZP(-SZDSZ)-kormány ilyen-olyan alkotmányellenes próbálkozásait.

Talán még vannak, akik emlékeznek a széles tömegekre, akik szerint az elmúlt nyolc évben az 50-es évekhez hasonló elnyomásban, ávós diktatúrában éltünk.

Mindezeknek, mindazoknak mondom. a demokrácia elkezdődött.

* * *

Forrás: index - Orbán hétfőn megmondta, mit kell tenni

A Fidesz vezetése már hétfőn este tudott arról, hogy az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találja az kormány egyik első intézkedését, amely visszamenőleg adóztatta meg 98 százalékkal a közszolgák 2 millió forint feletti végkielégítéseit.

Mindig különös bája van annak, ha valaki a tanult szakmájának nem tudásával bőg le, főként, ha nagy nyilvánosság előtt. Ezért figyelemre méltó minden egyes húzás, amellyel a fideszes fiúk a jog különböző területein buknak meg. Itt van az első.

Illetve szintén érdemes felidézni azt a jobbos vinnyogást és (mű)felháborodást, amelyet a papagájkommandó művelt annak idején, amikor az MSZP-SZDSZ kormány egyik(-másik) jogszabálya elbukott az AB előtt.

Az persze már más kérdés, hogy ez a döntés egyrészt nehezen kommunikálható - a Fidesz el akarta venni a tolvaj szocialisták jogtalan pénzét, de az AB azok mellé állt -, másrészt a Fidesz majd úgyis megpróbálja más módon végrehajtani ezt az ötletet (is).

* * *

Forrás: index - Az AB elmeszelte a 98%-os adót

A Fidesz kormány egyik első intézkedésével visszamenőleg vetette ki a közszolgák 2 millió forint feletti végkielégítéseire a sarcot. A passzus alkotmányellenesnek találtatott, ez az új kormány első olyan intézkedése, amely egy jogi fórum előtt megbukott.

Alkotmányellenesnek nyilvánította az Alkotmánybíróság (Ab) a 98 százalékos különadót és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a szabályt, ami visszamenőlegesen is 98 százalékos adót írt elő a közszolgák 2 millió forint feletti végkielégítésére, szabadságmegváltására.

A Fidesz-kormány egyik első adóintézkedése volt, hogy a parlament jóváhagyásával büntető jellegű adót állapított meg [1] a közszférából távozók egyes jövedelmeire. A nyáron kihirdetett törvény úgy rendelkezett, hogy a 2010. január 1-je után munkahelyükről távozott közalkalmazottak, köztisztviselők kötelesek végkielégítésük, szabadságmegváltásukért kapott jövedelem után 98 százalékos adót leróni, ha az meghaladja a 2 millió forintot. (A kétmillió forint feletti részből tarhattak meg 2 százalékot.)

Mint lapunk megírta [2], a passzus azon része állt leginkább ingatag lábakon, amely visszamenőleg, a múltban szerzett jövedelmekre is adókötelezettséget állapított meg. Hogy kivédje a támadást, a kormány az alkotmányt is módosíttatta [3]: beleíratta a parlamenttel még a 98 százalékos adó megalkotása előtt, hogy a „jó erkölcsbe ütköző módon juttatott” jövedelmekre a mindenkori kormány belátása szerint tetszőleges közterhet vethet ki. A jelek szerint azonban mindez nem semlegesítette az alkotmányos aggályokat.

A kormány mindent elkövetett egyébként, hogy a törvény mielőbb hatályba léphessen. Mivel a törvény elfogadása idején még Sólyom László volt a hivatalban levő köztársasági elnök, a korábban tervezett menetrendet felrúgva [4] pár nappal eltolták a parlamenti végszavazást, majd Schmitt Pál házelnök kivárta [5] az egyébként jogszabály biztosította 15 napot az államfőnek történő megküldésre és csak az utolsó nap továbbították a köztársasági elnöki rezidenciára a törvényt (az általános gyakorlat szerint ez példátlan, a törvény az elfogadását követő 4-5 nappal jellemzően odaér a köztársasági elnökhöz). Így sikerült elérni, hogy Sólyom már ne véleményezhesse alkotmányossági szempontból a jogszabályt, mire a törvény a Sándor-palotába érkezett, már Schmitt Pál volt az államfő, aki még előzetes normakontrollra sem külte a jogszabályt, hanem azonnal aláírta.

Az Ab mellett Brüsszellel is lehet még ütközés

Bár azonnal felmerültek jogi kérdések a nyáron elfogadott bankadóval kapcsolatban is - a terhet a tavalyi mérlegfőösszeg után kell fizetnie a pénzintézeteknek, azaz egyfajta visszamenőlegesség itt is tetten érhető - végül egyetlen bank sem támadta meg a törvényt az Ab előtt. Információink szerint egy magánszemély megtette ezt, így a testületnek foglalkoznia kell majd az üggyel.

Egyelőre nem tudni, hogy a bankadó hosszabbítását megtámadja-e valaki: egyrészt újra a visszamenőlegesség kérdése lehet aggályos - jövőre is a 2009-es, így utólag nyilván megváltoztathatlan mérlegfőösszeg után kell fizetni, miközben adott esetben egy bank tevékenysége, piaci helyzete jelentősen változhatott. Másfelől felmerül, ahogy az egyelőre szintén nem támadott válságadóknál [6] a jogbiztonság, a kiszámíthatóság követelményének sérelme [7] is: már az idei évre kivetett bankadó esetében is tény, hogy az üzleti év közepén született meg a törvény, az pedig, hogy nyereségét illetve a válságadó összegét befektethette, elkölthette, felélhette az a cég, mely októberben tudja meg, hogy az idei évben még akár milliárdos teher vár rá, teljesen nyilvánvaló.

A kormány egyes intézkedéseit viszont nem az Ab, hanem az Európai Unió meszelheti el. Az uniós tárgyalódelegáció már a nyáron jelezte: aggályos, az uniós joggal ütközhet a pálinkatörvény [8], illetve Simor András jegybankelnök fizetésének csökkentése is. Mindkét ügy könnyen az uniós bíróságon köthet ki, a jegybanki fizetések ügyében - ezek kapcsán az Európai Központi Bank egyértelműen állástfoglalt arról, hogy a törvény sérti a jegybanki függetlenséget - az EU Pénzügyi és Gazdasági Főigazgatósága levélben szólította fel törvénymódosításra [9] a kormányt, de Matolcsy György válaszában ezt elutasította [10].

Előre bocsátom, hogy semmi bajom a következő cikkben szereplő gépjármű-beszerzéssel, teljesen nyilvánvaló ugyanis, hogy bizonyos pozíciókban szükség van autóra, és nem is akármilyenre  - sőt azt is megjegyzem, hogy én magam nem tartom különösebben elit autónak a Passatot, szóval a dolog teljesen rendben van.

Amiért mégis szerepel itt a történet, annak az az oka, hogy az elmúlt  évtizedben minden egyes alkalommal, amikor a szocialisták vagy a szabaddemokraták autót vásároltak, a teljes jobboldali papagájkommandó itt hörgött: micsoda dolog, hogy kocsit mernek venni. Az is kétségtelen persze, hogy Demszky A6-os terepjárójához képest ez a vásárlás szolid, vissszafogott és polgári.

* * *

 Forrás: index - Három hatmilliós Passatot vett a főváros

Három új Volkswagen Passat szolgálati autót vásárolt az önkormányzati választások után tíz nappal a főpolgármesteri hivatal összesen 19 millió 16 ezer forintért. Mint a főpolgármesteri irodán megtudtuk: az autók vásárlásáról még az előző városvezetés idején döntöttek, várhatóan Tarlós István és két helyettese kapja őket.

A Volkswagen Passat Comfortline 2.0 CR TDI DSG típusú kocsikat a Ferihegy Autó Kft.-től vették október 13-án, egyenként mintegy 6,3 millió forintért. A cég honlapján [1] ezeket az autókat 9,3 milliós listaáron tüntetik fel, egyedi árként pedig 7,69 milliót írtak ki. Ehhez képest a 6,3 millió forint jó ár, de mint megtudtuk, a rögtöni fizetés és több kocsi vásárlása mellett reális ez az árengedmény.

Megkérdeztük a főpolgármesteri irodát, ahol elmondták: az autók vásárlásáról még az előző városvezetés idején döntöttek. A szolgálati autók használatáról még nem született döntés, de várhatóan Tarlós István és négy helyettese közül valamelyik kettő kapja majd őket. Azt egyelőre nem tudni, melyik két főpolgármester-helyettesnek lesz új autója.

Más forrásból megtudtuk, hogy az autókat még a választás előtt rendelte meg a főpolgármesteri hivatal gazdasági ügyosztálya, de már konkrét igények szerint. Mivel azt tudni lehetett, hogy sem Demszky Gábor, sem helyettese nem marad hivatalban, a paraméterekről előre érdeklődhettek a főpolgármesteri poszt legesélyesebbjétől, amikor pedig a választás hivatalosan is eldőlt, gyorsan meg tudták vásárolni az autókat.

Mint egy 2005-ös átfogó körképből [2] kiderül, a budapesti polgármesterek mindig is a Volkswagen Passatot kedvelték. Ilyen autója volt óbudai polgármesterként Tarlós Istvánnak is.

Az előző főpolgármesteri A6-os All Road Audit [3], Demszky Gáborét, 2003-ban vásárolta [4] a főváros egy másik szolgálati autóval együtt 24,3 millió forintért (az All Road Audi listaára 17,3 millió forint volt). A kocsit nem vásárolta meg a távozó főpolgármester.

Az Audi lerobbanása esetén a főváros az FKF Rt.-től bérelt egy Opel Fronterát havi 156 ezerért, vagy egy Volkswagen Touareget napi 4500 forintért. Demszky Gábor egy időben intenzíven használta [5] a terepjárókat, amiből olyan botrány keveredett, amibe majdnem bele is bukott.

Forrás: index - Vitézy lesz a Budapesti Közlekedési Központ vezetője & Örülünk, Vincent? blog - FFS: Vitézy Dávid?

Nem kizárt, hogy mégis megegyezik a metrókocsik ügyében a BKV és az Alstom, mondja Tarlós István főpolgármester. A BKV buszvonalait várhatóan kiszervezik, az új üzemeltető hozza az új buszokat. A közlekedési cégből megmaradt üzemegységek várhatóan a Volánbusz és a MÁV elővárosi járataival kiegészülve a Budapesti Közlekedési Központ Zrt.-hez tartoznak majd, amelynek Vitézy Dávid lesz a vezetője. A főváros hamarosan saját tévét és újságot indít. A főpolgármester szerint a Margit híd számlái nem lehetnek titkosak.

Mi lesz az első olyan látható eredmény, amivel a budapestiek az utcán sétálva szembesülhetnek?

Sajnos az a jogszabály csak január 2-án léphet hatályba, ami az aluljárók teljes rendbetételét lehetővé teszi. Amit meg nagyon hamar érzékelhet a főváros, hogy kénytelen leszek-e az előző városvezetés áldásos tevékenysége nyomán néhány hónapra egy csődbiztost hívni vagy sem.

Mi dönti el?

Az ÁSZ-jelentés alapján dől el.

Mikor indul a vizsgálat?

Úgy tudom, hogy a jövő héten. Arra nem adok lehetőséget, hogy az előző városvezetés pénzügyi hagyatékáért mi tartsuk a hátunkat. Most még idejében vagyunk..

Mikorra készül el az ÁSZ a jelentéssel?

Én nem vagyok az ÁSZ dolgozója. Gondolom attól is függ, hogy mit találnak. Szerintem az egész folyamat lejátszódik 2-2 és fél hónap alatt. Azt a liberális kommunikációt nem játsszuk el, hogy lapítunk fél évig, majd a saját ürülékünket az új vezetés fejére öntjük.

A napokban többször egyeztetett Orbán Viktor miniszterelnökkel. Miről volt szó ezeken a tárgyalásokon?

A főváros finanszírozása, a BKV jövője és a 4-es metró az Alstom-üggyel.

Az utóbbinak friss fejleménye, hogy a BKV felmondta az Alstommal kötött metrókocsi-szerződést.

Így van. Ezek után fennáll a veszélye, hogy az Alstom-ügy megállíthatja egy időre a 4-es metró építését.

A BKV közleménye szerint akár további 3-5 évvel csúszhat a beruházás.

Hogy mikor lesz metrónk, most már nem rajtunk múlik. Bármi is történik, meg kell gondolni a döntést. Ha kiírja a főváros az új tendert, felmerülhet, nem okoz-e kárt a kiírással, ha az Alstom elindít egy pert. Ha nem írja ki, akkor meg esetleg a nemzeti vagyon hanyag kezelésének a vádja merülhet fel. Komoly jogászoknak kell áttekinteni a helyzetet.

Egy kártérítési per évekig elhúzódhat.

Ez a probléma. Hogy az esetleges per végét megvárja-e Budapest vagy sem az új tenderrel. De még az se dőlt el, hogy perel-e az Alstom vagy megpróbál mégis megegyezésre jutni.

Az elképzelhető, hogy mégis megegyezik valahogy az Alstom és a főváros?

Úgy mondanám, hogy nem zárható ki. De ebben a kérdésben, tekintve, hogy az állam is részt vesz a finanszírozásban, a kormány nélkül nem fogok dönteni.

A BKV finanszírozásával kapcsolatban is közös lesz a döntés várhatóan. Mit kér a főváros?

Nagy probléma a 80 milliárdos közvetlen banki adósság. De még ennél is nagyobb baj, hogy a cég minden évben alulfinanszírozott, vagyis állami tőkeinjekció nélkül minden évben csődbe menne. A főváros akkor járna jól, ha az állam résztulajdonossá válna, és a BKV kapna egy 100 milliárd forintos tőkeemelést. Ez eltüntetné az adósságállományt és annak az évi 7-8 milliárdos kamatterheit. Most az a legfontosabb, hogy a BKV mihamarabb megkapja az államtól azt a 15 milliárdot, amivel a cég működőképes maradhat idén, de nem akarok folyton a kormányhoz rohangálni.

A százmilliárdos tőkeemelés mikor várható?

Én azt szeretném, hogy már jövőre, de ebben a kormány dönt, és nem biztos, hogy épp száz lesz.

Alakul egy új, a BKV-t is működtető fővárosi cég, ebben állítólag benne lesz a MÁV és a Volánbusz is.

Igen, a Budapesti Közlekedés Központ Zrt. Arról még nincs döntés, hogy a két másik cég benne lesz-e, ha igen, akkor is csak az elővárosi és budapesti járatokkal.

Ki lesz az új cég igazgatója, marad Kocsis István? De hallottam Vitézy Dávid, a VEKE szóvivőjének is a nevét.

A Kocsis Istvánnal kapcsolatos személyi kérdés még nem dőlt el. A közlekedési központot szándékaink szerint Vitézy Dávid fogja vezetni, de erről még a közgyűlésnek szavaznia kell.

És a másik új céget, a Városüzemeltetési Központot?

Várhatóan László György, a Főtáv volt kommunikációs igazgatója. A két nagy zrt. felügyelőbizottságának egy elnöke lesz: Kovács Árpád, az ÁSZ volt vezetője, aki előzetesen elvállalta a felkérést.

Tehát a Közlekedési Központ alá tartozik majd a BKV.

Legalábbis ami megmarad belőle. A buszszolgáltatást ugyanis kiszervezni tervezzük. Ennek a világon semmi köze nincs a cég privatizációjához. A szolgáltatást szerződés alapján végzik majd, amibe beletartozik az is, hogy a BKV buszsofőrjeit foglalkoztatniuk kell. A kiszervezésre azért lesz szükség, mert a buszpark így gyorsan megújítható.

Az új szolgáltató hozza az új buszokat?

Ez a cél. Az egész nem másért történik, hogy ne kelljen azonnal ezer új buszt vásárolni.

A kampány vége felé lehetett hallani arról, hogy saját fővárosi önkormányzati tévét, újságot kíván indítani.

Rogán Antal belvárosi polgármesterrel megbeszéltük az V. kerületi City Tv főváros általi átvételét és a hatósugarának a városhatárig történő kiterjesztését.

Van erre költségbecslés?

Nem tudok róla egyelőre, de költségvetés kell majd. Ha összevetjük a lakosság eddigi fővárosi ügyekről való tájékoztatását azzal, ami ezután várható, ezt arányba állítjuk a bekerülési költséggel, akkor nyugodtan mondhatjuk, hogy egy metróproblémához képest a tévé forrásigénye elhanyagolható.

Mikor indul be az új tévé?

Jövőre valamikor.

És az újság?

Hónapokon belül lesz egy fővárosi újság is. Nem nagyon tudok olyan európai fővárosról, amelynek ne lenne saját lapja és médiuma.

De ez gondolom, ingyenes lenne.

Én inkább azt mondanám, lehet ingyenes is, arra törekszünk, hogy ingyenes legyen.

De ingyenes lap van már Budapesten.

De azok nem kifejezetten a fővárosi önkormányzat tevékenységéről számolnak be, hanem hol híreket, hol bulvárt közölnek. Nem gondolnám, hogy szigorúan az ellenőrzött tényekhez ragaszkodnak, mi pedig egy ilyet szeretnénk.

Mi a véleménye az Index által indított Margit híd-perről?

Mostantól nem lesz szükség arra, hogy bármelyik lap pereket indítson azért, hogy szerződésekhez és kifizetési bizonylatokhoz hozzájusson. Ez igaz a Margit hídra, a metróra, a szennyvíztisztítóra, az útfelújításokra és másra. Ha bárkinek kedve lesz arra, hogy betekintsen a fővárosi beruházások papírjaiba, számláiba, bármikor nyitott ajtókat talál a Városházán per nélkül is.

Csakhogy a Margit híd esetében a számlák a kivitelezőnél vannak a fix, átalányáras kivitelezői szerződés miatt.

A Margit hídnál ez volt a legnagyobb bizonytalanság. Nem volt soha költségvetés, csak költségbecslések voltak. Ezek között a becslések között pedig igen nagy különbségek voltak. A tervezett összköltség előbb lefelé, majd ismét felfelé változott nagyot szűkszavú  magyarázattal. Nem könnyítette a helyzetet, hogy a híd életveszélyes állapotban volt. Egyébként én az átalányáras megállapodások ellen vagyok. Tehát a tételes elszámolás, akármennyire is kényelmetlenebb az adminisztrációja, mindenképpen kívánatosabb, különösen, ha közpénzről van szó. Emberes feladat lesz majd megállapítani a hivatalnak, meg a lebonyolítónak, hogy a hátralevő negyedéves részszámlák kifizetésénél a műszaki alátámasztás megvan-e, és a végzett munka minősége is szempont.

A perben volt egy olyan érve a konzorciumnak, hogy azért nem adja ki a részletes pénzügyi adatokat, mert a szerződés szerint ezt csak a fővárosi önkormányzat hozzájárulása alapján tehetné. Ha kellene, hozzájárulnának-e ehhez?

Itt közpénzekről van szó. A közpénzek felhasználása közügy. Ha az Indexnek arra van gusztusa, hogy a Margit hídról folytatásos beszámolót készítsen, akkor tegye meg. Én biztosan nem fogom ezt megakadályozni. Az én álláspontom egyszerű: közpénzből kötött szerződések és pénzügyi bizonylatok senki részéről nem lehetnek titkosak, akár Margit hídról, akár metróról, akár BKV-ról, vagy másról van épp szó.

* * *

Forrás: index - Nem vagyunk mi macskajancsik

Illés Zoltán a helyszínen járva állítólag a térképen egy filccel bejelölt útvonalra bökött, hogy út márpedig csak ott épülhet Lulla és Balatonendréd között. A két falu polgármesterei kiakadtak.

Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár csütörtökön ismét megtekintette az általa szeptember 28-án személyesen leállított, majd a kivitelező által újraindított Lulla-Balatonendréd közötti útépítést, amely látogatás felháborította a beruházás által érintett térség polgármestereit.

A Sonline.hu értesülései szerint Illés Zoltán azt mondta a helyszínen járva, egy térképre bökve, melyen kék filccel egy másik nyomvonal volt bejelölve: az út csak ott épülhet, sehol máshol. Ezzel egyértelművé tette: azon a nyomvonalon, ahol eddig dolgoztak, nincs tovább útépítés.

Illés Zoltán azért állíttatta le a Balatonendréd és Lulla közötti, kiemelt projektként, uniós támogatással megkezdett, szakhatóságok által jóváhagyott állami útépítést, mert az Natura 2000-es területet érint, és mert tudomása szerint a beruházás nem rendelkezik építési engedéllyel, továbbá létezik egy másik, gazdaságosabb, védett területet nem érintő nyomvonal-alternatíva a megvalósítására. Az államtitkár vizsgálatot kezdeményezett annak kiderítésére, miként járulhatott hozzá a beruházáshoz a Balaton-felvidéki Nemzeti Park.

A Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt.(NIF) építi az utat két somogyi zsáktelepülés, Lulla és Balatonendréd között, amely a tabi kistérséget jobban bekapcsolja a Balaton és az M7-es autópálya vérkeringésébe. A 9,6 kilométeres út az Új Magyarország Fejlesztési Terv Dél-dunántúli Operatív Program kiemelt projektjeként, 3,5 milliárd forintból épül. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg.

Illés államtitkársága megerősítette, hogy az államtitkár csütörtökön személyesen megtekintette a lullai-balatonendrédi összekötő út építését, azonban az álláspontjáról nem adhatnak információt addig, ameddig a kivitelezővel, a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt.-vel (NIF) megkezdett tárgyalása és egyeztetése le nem zárul.

Schmidt Jenő, Tab fideszes polgármestere szerint az államtitkár most sem értesítette az érintett települések elöljáróit a látogatásáról. "Nem vagyunk mi macskajancsik, hogy így bánjon velünk, és megkérdezésünk nélkül, a beruházást ellenzőkkel futkározzon itt a hektárokon" - fogalmazott indulatosan.

A munka nem áll le – jelentette ki – hiszen az államtitkárnak sem hatásköre, sem jogköre nincs ehhez, a beruházás leállításához kormánydöntésre lenne szükség. Hozzátette, attól, hogy valaki egy filctollal utat rajzol egy térképre, az a nyomvonal még nem létezik, a beruházás leállításának pedig komoly költségvonzata lenne, amit valakinek állnia kell.

Késmárki Tibor, Balatonendréd független polgármestere elmondta, amikor megtudta, hogy ismét a helyszínen tartózkodik az államtitkár, odasietett, bemutatkozott, és kérte, hogy hallgassa meg. Illés Zoltán erre azt mondta neki, tudja jól, hogy ki ő, és mit akar, továbbá azt is tudja, hogy vidéken az lesz polgármester, akinek több a rokona. Késmárki Tibor közölte, kikéri magának a legitimitását megkérdőjelező kijelentést, hiszen négyötödös többséggel, és ötödször választották meg egy 1400 lakosú településen. A polgármester beszámolója szerint az államtitkár többek előtt kijelentette, hogy ahol ő áll, arra nem mehet az út. Tudomása szerint Illés Zoltán az egész beruházást nem, de az útépítés endrédi szakaszát leállíttatta.

Késmárki Tibor korábban azt is sérelmezte, hogy az államtitkárnak küldött leveleiben hiába érdeklődött, milyen másik nyomvonalról tud, amely olcsóbb lenne és rendelkezik hatástanulmánnyal, mert a helyieknek nincs ilyenről tudomása. Szerinte az államtitkárnak, ha meghiúsítja a beruházást, 15 ezer embertől kellene elnézést kérnie, akiknek emiatt sokkal rosszabb marad az életminősége. Az útépítés leállításának indokául felhozott Natura 2000-es terület védelmét Késmárki Tibor nevetségesnek nevezte, mondván, az út építési engedélyei már megvoltak, amikor a területet a Naturához csatolták, és amely területnek a beruházás csak a szélét érinti alig 100-200 méteres szakaszon.

A NIF kommunikációs irodája korábban azt közölte, hogy az építkezést azért indították újra, mert a beruházás rendelkezik minden szükséges engedéllyel. Az út építési engedélye dátum szerint ugyan valóban lejárt, de mivel még a lejárati határidő előtt megkezdődött a kivitelezés, az érvényesnek minősül. A csaknem két hétig tartó munkaszünet nem befolyásolja sem a beruházás finanszírozását, sem annak határidejét. Az építtető cég közlése szerint az út várhatóan 2011 novemberére készül el.

Forrás: index - Pintér excége őrizheti a Szerencsejáték Zrt.-t

Újabb állami tulajdonú cég, a Szerencsejáték Zrt. kötött szerződést Pintér Sándor belügyminiszter korábbi biztonsági cégével. A Civil Biztonsági Szolgálat Zrt. 24,368 millió forintért őrzi a Szerencsejáték Zrt-t.

Pintér Sándor belügyminiszter korábbi cégét, a Civil Biztonság Szolgálat (CBSZ) Zrt.-t bízta meg a Szerencsejáték Zrt. a személy-és vagyonőri tevékenység ellátásával, valamint a biztonsági takarítás elvégzésével, derül ki a Szerencsejáték Zrt. honlapján csütörtökön frissített szerződéslistából [1].

Az állami tulajdonú társaság honlapján közzétett adatok szerint a vállalkozási szerződést augusztus 31-én kötötték meg, és feltehetően határozatlan időre, mert a táblázatban nem töltötték ki a szerződés időtartamának kezdete és vége rubrikát. A szerződés 24,368 millió forintról szól.

A CBSZ a nyáron több állami tulajdonú cégtől nyert el megbízást, melyekről a hvg.hu [2] számolt be elsőként. Először a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. kötött szerződést a céggel, majd a Magyar Villamos Művek Zrt. őrzés-védelmét is a CBSZ vette át. A hvg.hu [3] augusztus 6-i cikkében [4] jelezte, hogy információik szerint várhatóan szeptembertől a Szerencsejáték Zrt-t is a CBSZ őrzi majd.

A CBSZ 2010 áprilisáig volt Pintér tulajdonában, a későbbi belügyminiszter ekkoradta el [5]a vállalatot.

Forrás: index - Féléves cég szállította Isztambulba a Csontváry-képeket

Csütörtökön Csontváry-kiállítás nyílik az isztambuli Pera múzeumban. A néhány festmény kivételével a teljes életművet felölelő tárlat anyagát egy, a műtárgyszállítási piacra nemrég belépett cég fuvarozta ki négy országon át. A céget a területért felelős helyettes államtitkár alapította idén áprilisban. A tender eredményét az egyik versenytárs megtámadta, de a szerződést így is aláírták.

Európa kulturális fővárosainak együttműködése keretében a pécsi Csontváry Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) anyagából október 21-én Csontváry-kiállítás nyílik Isztambulban. A kiállításra csak négy, a mérete miatt nagyon nehezen mozgatható képet nem szállítottak ki (a Baalbek, a Mária kútja Názáretben, a Nagy Tarpatak a Tátrában és a Panaszfal bejáratánál Jeruzsálemben maradt itthon), és nem lesz látható a Szépművészeti Múzeum vendégkiállításával Londonba vitt festmény, a Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban sem.

Új szereplő a piacon

A képeket egy áprilisban alapított cég, a Museum Complex (MC) Kft. szállította ki, miután megnyerte a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága (BMMI) által kiírt meghívásos pályázatot. A pécsi Nyolcak-kiállítás képeinek mozgatását is magába foglaló korábbi pályázat győztese azonban nem az MC, hanem az egyetlen induló, a hazai műtárgyszállítási piac nagyágyúja, a Hungart Logistic (HL) Kft. volt. Mivel a hírek szerint a BMMI-nek nem volt elég pénze a negyvenmilliós szállítási díj kifizetésére, a két kiállítást a kiíró szétválasztotta, és új közbeszerzési pályázatot írt ki. A BMMI később a második kiírást megsemmisítette.

A Museum Complexet idén áprilisban a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságának (PMMI) igazgatója, vagyis az a Kálnoki-Gyöngyössy Márton alapította, akit a nyáron Nemzetierőforrás-minisztérium kultúráért felelős helyettes államtitkárának neveztek ki.

Az elsődleges cél a cég ügyvezetője, Polgár Tibor szerint az volt, hogy a PMMI „szakszerűbben és költséghatékonyabban” szállíthassa a kezelésében álló műtárgyakat a tíz Pest megyei múzeum belföldi és nemzetközi kiállításaira. Emellett más múzeumok nemzetközi műtárgyszállításaiba is bekapcsolódtak, ahogy – Polgár szerint – korábban az alapító PMMI is végzett ilyen tevékenységet. A múzeumi cég szállíthatta ki a sanghaji Robert Capa-kiállítás fotóit és a düsseldorfi Hetjens Museum Zsolnay-tárlatának anyagát.

Bizalmi piac

A hazai műtárgyszállítási piacnak [1] az elmúlt években három nagyobb szereplője volt: a közbeszerzéseken taroló, de múzeumi körökben igen drágának tartott Hungart Logistic, az osztrák hátterű Artex Art Services Kft. és a Szetey Trans Szállítási Kft. A nagy múzeumok közbeszerzési pályázatain a versenytársak szerint értelmetlenül szigorú feltételek miatt évek óta csak a Hungart Logistic tudott indulni, de a kisebb feladatokat a múzeumok többnyire az olcsóbb, de szintén megbízható cégekre bízták.

Mivel a műtárgyszállítás a tárgyak egyedisége, értéke és sérülékenysége miatt bizalmi kérdés, itt nem érvényesül a tiszta piaci logika. A múzeumok igyekeznek kincseiket az évek során megbízhatónak bizonyult partnereikre, azok szakembereire bízni. A régóta a piacon lévő cégek vezetői ezért furcsállják, hogy ilyen rövid idő alatt sikerülhetett az MC-nek ekkora részt kiszakítania a piacból.

A BMMI ugyanis szeptemberben végül a harmadik körben meghívásos (azaz nem nyílt) pályázatot írt ki az isztambuli Csontváry- és a pécsi Nyolcak-kiállítás anyagainak fuvarozására, a pályázatra a Museum Complexet, a Hungart Logisticot és az Artexet hívta meg. A pályázatokat kedvezőbb ajánlatával az MC nyerte, az Artex nem indult. A Hungart azonban felfedezett egy apróbb pontatlanságot a nyertes pályázat dokumentációjában, és megtámadta az eredményt.

Pécsen a szerződés aláírásával nem várták meg a vizsgálat lezárultát. Az MC vezetője szerint azért nem, mert a Pera múzeum [2] addigra fél Isztambult kiplakátozta, és óriási blamázs lett volna lemondani vagy elhalasztani a Csontváry-kiállítást. A sikertelen közbeszerzések és az MC-megbízás részleteinek ügyében Pécsről a kiállítás kurátorához, az Isztambulban tartózkodó Sárkány Józsefhez, a BMMI-főosztályvezetőjéhez irányítottak, ő viszont nem reagált a megkeresésre.

Kész helyzet

Szántai Katalin, a Hungart Logistic ügyvezetője aggályosnak nevezte, hogy egy áprilisban alapított, százszázalékos állami tulajdonban lévő, a megrendelői (múzeumi) szférához tartozó cég sorra nyeri a megbízásokat. A múzeumok bizalmának elnyerése másoknak hosszú évekbe telik. Azt is sajátosnak nevezte, hogy az új versenytárs eszközei és telephelye a tulajdonos múzeum tulajdonában vannak, alapítója pedig a múzeumi terület államigazgatási irányítójává lépett elő.

Hasonló kételyekről számolt be Radostyán Henrik, az Artex cégvezetője is. Szerinte nehéz lesz egy olyan céggel versenyezni, amelynek alkalmazottai a tulajdonos múzeum állományában vannak. Polgár Tibor erre azt válaszolta, hogy csak két munkatársuk van – négyórás részmunkaidőben – a PMMI alkalmazásában. Ennek keretében a PMMI-s belső szállításokat látják el a MC által üzemeltetett autókkal, az MC egyéb tevékenységéből származó profitja pedig a múzeumi igazgatóságot  gazdagítja, tehát múzeumi területen marad.

Polgár Tibor úgy látja, hogy a magyar Artex az elmúlt években nem tudott a Hungart mellett eredményesen pályázni, ezért sem alakult ki árverseny a két cég között. A Museum Complex megjelenésével viszont szerinte a Hungart Logistic minőségi ellenfelet kapott, ezért is alakulhatott ki komoly árverseny a legutóbbi két tenderen.

Úgy tudjuk, hogy a BMMI az MC megbízásával bizonyos fokig a Magyar Nemzeti Galériát is kész helyzet elé állította. Az MNG-ben lévő Csontváry-képek belföldi szállításáról szóló szerződés az első tender nyertesét, a Hungartot nevezte meg speditőrnek, de utóbb a galéria vezetése kénytelen volt rábólintani, hogy a nekik ismeretlen MC szállítsa a képeiket.

Szűcs György, az MNG igazgatóhelyettese azt mondta, hogy jobban szeretik, ha nemzetközi szinten már bizonyított cég szállítja a műtárgyaikat, de nem aggódnak, mert az MC „valószínűleg megfelel a feltételeknek, ha Pécs garantáltnak látja a képek biztonságát, az átadás-átvétel folyamatát és az esetleges restauráció felügyeletét” (ha egy kép a szállítás során megsérül, azt a helyszínen a tulajdonos múzeum restaurátora javítja meg).

Piaci korrekció

A gyors piaci hódítást elérő Museum Complex vezetője ugyanakkor arról beszélt, hogy munkatársai évtizedes tapasztalattal bíró, korábban a (pár éve felszámolt) Kunsttransnál és a Hungartnál is dolgozó profik, akik – a cég alapítása előtt fél évvel – maguk jelentkeztek, amikor meghallották, hogy a PMMI műtárgyszállítási tevékenységet is folytat saját autóin.

A saját szállítások biztonságosabbá és olcsóbbá tétele mellett Polgár Tiborék célja az irreális piaci árak leszorítása volt. Piacra lépésük nem volt könnyű: az ott uralkodó légkört az ügyvezető szerint jól jellemzi, hogy a Csontváry-képek szállításához bérelt légrugós kamiont a szállítás előtt  őriztetniük és rejtegetniük kellett, mert tartottak a korábban frissen a piacra lépők járműveit érő balesetektől.

Forrás: index - Ötmilliárdért fényképezteti a kormányzat az országot

Alig másfél hetük van a geodéziai cégeknek arra, hogy ajánlkozzanak az évtized bizniszére. A Vidékfejlesztési Minisztériumhoz tartozó Földmérési és Távérzékelési Intézet a jól hangzó, Országleltár névre keresztelt, új nemzeti vagyonnyilvántartáshoz az eddig szokásos árak sokszorosáért készíttet térképészeti légifénykép-felvételeket. Igaz, az intézet az elmúlt években egy másik projektben is lefotóztatta az országot, de érdekes módon akkor csak 160 millióba került a 70 ezer négyzetkilométerre kiterjedő művelet. Az ötmilliárdos közbeszerzési pályázatban olyan jelentkezési feltételeket szabtak, hogy azokat valószínűleg csak a VM államtitkárának régi cége, a Geodézia Zrt. tudja teljesíteni.

Szinte egy időben azzal, hogy Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette 160 milliárd forintnyi válságadó kivetését a kereskedelmi, energetikai és távközlési cégekre, az egyik minisztériumi háttérintézmény nettó 4,8 milliárdos kiadást irányzott elő légifotók készítésére.

A bőkezűen finanszírozott projekt az Orbán-kormány egyik első döntéséhez [1] kapcsolódik. A kormány augusztusban határozta el, hogy Országleltár néven új vagyonnyilvántartást készíttet.

A kormányszóvivő megfogalmazása szerint a cél az, hogy az állami tulajdonú ingatlanok számára egységes, pontos és hiteles nyilvántartás jöjjön létre, mert eddig elmaradt az állami vagyont képező épületek, építmények, létesítmények jogi, műszaki állapotának egységes felmérése, dokumentálása. A kormány az Országleltár létrehozásának költségeit akkor nem közölte, de megbízta Fellegi Tamás fejlesztési, és Fazekas Sándor vidékfejlesztési minisztert az előkészületek lebonyolításával.

Fazekas Sándor szeptember 8-án utasította [2] (pdf) a Földmérési és Távérzékelési Intézetet (Fömi), hogy gondoskodjon a leltárhoz szükséges légi fényképezés lebonyolításáról, és szervezze meg, hogy az ortofotók, azaz a térképészeti méretarányos légi felvételek 2011. július 15-ig elkészüljenek.

A Fömi az unió hivatalos közbeszerzési lapjában, a Ted-en (Tenders Electronic Daily) tette közzé [3] a jövő hétfőn, október 25-én már le is záruló tárgyalásos közbeszerzési felhívást. Az alig egyhetes felkészülési határidőt és a gyorsított eljárást az intézet azzal indokolta, hogy csak evvel a tempóval tud eleget tenni a kormány döntésének.

A Fömi a nagy és drága feladatra való tekintettel láthatóan nem kíván kicsi vállalkozásokkal bajlódni. A felhívásban ugyanis kikötötte, hogy a pályázó cégnek és alvállalkozóinak az előző három év mindegyikében legalább 1,5 milliárdos árbevételt kell felmutatnia. A pályázat a szoros határidők ellenére nem rendelkezik késedelmi kötbérről, viszont 20 százalékos előleget biztosít a majdani terdergyőztesnek.

A magasan meghúzott árbevételi határ meglehetősen leszűkíti a potenciális jelentkezők körét. Olyannyira, hogy a szakági statisztikák szerint lényegében egyetlen hazai vállalkozás tudja teljesíteni, a Geodéziai és Térképészeti Zrt. A Geodézia Zrt. az elmúlt három évben stabilan 2 milliárd forint körül teljesített, a piac többi szereplője pedig ennél jóval szerényebb, 1 milliárd alatti eredményt tud csak felmutatni.

A Geodéziai és Térképészeti Zrt. a kormányváltáskor egybként két emberét is delegálta a közigazgatásba, egyik igazgatósági tagjából államtitkár lett a projektfelelős Vidékfejlesztési Minisztériumban, a másikból pedig főigazgató a pályázatot kiíró Földmérési és Távérzékelési Intézetben.

Farkas Imre a kormányváltás után június 2-án vette át vidékfejlesztési államtitkári kinevezését. Farkas Imre hivatalos életrajza [4] alapján úgy tűnik, hogy 2002-ben véget ért munkaviszonya a Geodézia Zrt.-nél, a cégnyilvántartás adatai szerint viszont egészen a kinevezése előtti napokig, május 27-ig tagja volt a cég igazgatóságának, és a Geoinvest-Geodézia Befektető és Szolgáltató Kft.-n, a Geodézia Zrt. egyik meghatározó részvényesén keresztül résztulajdonos is volt a cégben. Hasonló háttérrel érkezett a VM felügyelete alá tartozó intézetbe Toronyi Bence is, aki június 21-től lett a Fömi főigazgatója. Toronyi is május 27-én szüntette meg geodéziás igazgatósági tagságát, egy nappal korábban pedig megvált a Domen-Geodézia Befektetési és Szolgáltató Kft. ügyvezetőségétől. Ez a cég áttételesen szintén tulajdonos a Geodézia Zrt.-ben.

Az Index információi szerint a Fömi 2008-2010 között három részletben már egyszer lefotóztatta az ország területének nagy részét. Az Európai Unió agrártámogatásainak ellenőrzését végző, szintén a Vidékfejlesztési Minisztérium felügyelete alá tartozó Mezőgazdasági Parcella Ellenőrző Rendszerét (MePaR) [5] szintén a Fömi készítette és üzemelteti.

A MePaR létrehozásához az ország teljes, 93 ezer négyzetkilométeres területéből 70 négyzetkilométernyi mezőgazdasági területről készült nagy felbontású légi felvétel [6]. A Fömi honlapján található éves [7] beszámolók szerint az intézet 2008-ban 1026 darab ortofotó (22 822 km2) elkészítéséért közel 78 millió forintot, 2009-ben 986 darabért (23 008 km2) 43,3 milliót, idén pedig 993 darabért (23 212 km2) 49,3 milliót fizetett repülős beszállítójának, az Eurosense Kft.-nek. Tavaly készült el az állami vagyon legdrágább és legkiterjedtebb darabjainak, az autópályák ortofotózása is, amit szintén százmilliós tételből oldottak meg.

Hétfőn kértük a Vidékfejlesztési Minisztériumot, magyarázza el, mi a különbség a MePaR és az Országleltár légi fotói között, mi akadályozza a meglévő fényképfelvételek újabb területen való hasznosítását, és miért drágább több nagyságrenddel a mostani megrendelés. A tárca egyelőre nem reagált megkeresésünkre.

 

Forrás: index - Főosztályvezető lett az új NFÜ-elnök lánya

Az Orbán-kormány hivatalba lépését követő napokban nevezték ki Petykó Zoltánt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnökének. A minisztériumi fejcserék a Fidesz kipróbált gazdasági emberének 27 éves lányát is helyzetbe hozták. Szeptemberben Petykó Adrienn lett a Vidékfejlesztési Minisztérium költségvetési főosztályának a vezetője. Adrienn eddig könyvvizsgáló asszisztensként dolgozott.

Petykó Zoltánt június elején nevezte ki Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnökének, amikor visszavonta Vági Márton vezetői megbízatását.

A napokban a Vidékfejlesztési Minisztériumban is lezajlottak a főosztályvezetői személycserék. A tárca költségvetési főosztályának irányítója a 27 éves Petykó Adrienn lett. Az NFÜ új elnökének lánya eddig a Deloitte Könyvvizsgáló Kft.-nél dolgozott könyvvizsgáló asszisztensként. (Petykó wiwes oldalán még ez a munkakör szerepelt a cikk megjelenésekor.) A Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Karán végzett Petykó még nem dolgozott a közigazgatásban, és a költségvetési ügyekben sem szerzett jártasságot.

A kinevezés hátteréről megkérdeztük a minisztérium sajtóosztályát, ahonnan a cikk megjelenése után azt a választ kaptuk, hogy "Petykó Adrienn 2007-ben végzett a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Karán, mérlegképes könyvelői szakvizsgával rendelkezik, és a versenyszférából érkezett a minisztériumhoz. Szakmai felkészültsége megfelelő, munkájával kapcsolatban semmiféle probléma nem merült fel".

Petykóról már nyáron azt írta a HVG, hogy új pozíciója nem csak az uniós pénzek elosztásában, hanem az agrár- és vidékfejlesztési területen is erős emberré teszi, akinek szava sokat számíthat a különféle intézmények vezetőinek kiválasztásában. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal új elnöke, Palkovics Péter például Petykóval egy időben, az első Orbán-kormány idején teljesített szolgálatot a Bábolna Zrt-nél. Palkovics volt a bábolnai vezérigazgató, amikor Petykót elnökké nevezték ki.

A fideszes sztármenedzserként emlegetett Petykó a párt befolyásos szolnoki gazdasági csoportjának tagjaként került a nagy állami cégek közelébe. Bábolnai működése idején párhuzamosan a Hungexpónál elnök-vezérigazgatói posztot is betöltött, az utóbbi években a Közgép felügyelőbizottsági elnöke volt.

Forrás: index - Az MVM őrzése is Pintér Sándor régi cégéhez került

Augusztus 1-jétől a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt., Pintér Sándor volt vagyonvédelmi vállalkozása vette át a Magyar Villamos Művek Zrt. ingatlanjainak az őrzés védelmét – tudta meg a hvg.hu. A hírt az MVM kommunikációs részlegén megerősítették.

Az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank Zrt. után újabb, szintén az állam tulajdonolta cég őrzését nyerte el a CBSZ. A hvg.hu információi szerint az MVM vezérkarának lecserélésével együtt új biztonsági cégre bízták a társaság székházának és egyéb ingatlanjainak az őrzés-védelmét.

Az MVM közlése szerint az új társaságot zárt, meghívásos pályázaton választották ki még júliusban. Ezen három cég indult, s ezek közül a legfelkészültebbnek és a legolcsóbbnak a Civil Biztonsági Szolgálat bizonyult. A zrt. emberei augusztus 1-jén el is foglalták új helyeiket. Azt, hogy a biztonsági feladatokért mennyit számlázhat majd a Civil, nem árulták el. Csak annyit közöltek, hogy a szerződésben kikötötték, alvállalkozói láncolatot nem alkalmazhat.

A CBSZ újabb állami megbízása azért vet fel kérdéseket, mert annak értéke meghaladja az ötmillió forintot, közbeszerzési pályázat keretében választották ki az In-Kal Securityt. Most azonban elégnek bizonyult a zárt tendereztetés. Az is kérdéses, hogy a munka elvégzéséhez elegendő embere van-e a CBSZ-nek.

Az MFB és leányvállalatai, valamint az MVM után szeptember 1-jétől valószínűleg a Szerencsejáték Zrt.-nél is a Civil Biztonsági Szolgálat őriz és véd.

A gyors vezetőváltás után Pintér Sándor volt cégeit bízták meg az MFB és leányvállalatai őrzésével. A bank üzleti érdekekre hivatkozva nem árulta el a szerződés részleteit a hvg.hu-nak.

Állami cégeknél kapott szerződéseket Pintér Sándor belügyminiszter volt cége, a Civil Biztonsági Szolgálat (CBSZ) Zrt. – értesült a hvg.hu. A Magyar Fejlesztési Banknál (MFB) és annak több leányvállalatánál lezajlott vezetőváltások részben a CBSZ-nek adott új megbízásokkal jártak. Az MFB nem árulta el, milyen időre és mekkora összegért kapott munkát az őrző-védő cég.

AZ MFB-nél a változások június 17-én kezdődtek, amikor Fellegi Tamás, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vezetője Baranyay Lászlót nevezte ki bank elnök-vezérigazgatójává. Baranyay az első Orbán-kabinet idején is a ugyanebben a pozícióban volt.

A mostani vezetőcsere gyorsan lezajlott, az átadás-átvételt a hvg.hu szerint már a Civil Biztonsági Szolgálat emberei biztosították. A váltás ugyanilyen rendszerrel zajlott le az MFB tulajdonában lévő társaságoknál, így a Kincsem Park esetében is.

A bank szóvivője, Nyiri János egyáltalán nem tartotta ezt meglepőnek. A Hvg.hu-nak elmondta, szerinte az őrzés-védelem bizalmi kérdés, amivel a gazdaság összes szereplője tisztában van, maguk a szakmabeli cégek is.

Az MFB-nél korábban a Bizalom Vagyonvédelmi Szolgáltató Kft. látta el ezeket a feladatokat. A Bizalommal a szerződésnek megfelelően, illetve a hatályos jogszabályok figyelembevételével bontotta fel a kapcsolatot az MFB – állította a szóvivő. Nyiri a hvg.hu-nak azt is elmondta, miért nem árulja el a belügyminiszter volt cégeivel kötött szerződés részleteit. „A pénzügyi kérdésekről a Civil méltánylandó, jogos érdekeire figyelemmel kell lennünk, ezért nem tudok konkrétumokkal szolgálni.”

Nyiri János megjegyezte: a 2002. évi kormányváltás után „a bank új vezetése nem volt bizalommal a tulajdonában álló Defend Kft. iránt sem, és inkább tönkretette a saját biztonsági cégét, csak hogy mással szerződhessen.”